A cikken a hozzászólások zároltak. A második cikk itt olvasható. További kommenteket kérem, hogy a második cikkhez legyetek szívesek hozzáfűzni.

 

A hétvégén megtartott Hangfoglalás 2010 kiállítás, mint az ország legnagyobb audioipari rendezvénye ezúttal felemás érzéseket okozott számomra. A gazdasági helyzet, a csökkenő vásárlóerő és főleg a csökkenő innovációs kedv minden tekintetben megmutatták hatásukat. Igen, ez már rettenetesen elcsépelt téma, mindenki ezt szajkózza – de ezúttal más irányból szeretnék közelíteni: a mentalitás oldaláról.

Merthogy a leginkább szembetűnő változás a mentalitás volt. A mentalitás, amelyik adaptálta a gazdasági helyzetet a kiállításon keresztül a vásárlóközönségre. Egyfajta érdekes, magyar módon…

Először is, a kiállítótér kifejezetten üresnek tűnt a korábbi években tapasztalthoz képest. Nem a látogatók számára gondolok, hanem a standok számára és azok berendezésére. Ez nem baj, nem kell az utolsó négyzetcentimétert kitölteni, de amit kitöltésre került, az bizony sok hibával. A legjobban azok teljesítettek, akik az MI/hangszeres szegmensben érdekeltek. Itt úgysincs nagyon mit variálni – ki kell állítani a hangszereket, lehetőséget kell nyújtani a kipróbálásra, azon belül pedig a legtöbb eszközt hozzáférhetővé tenni. Kipipálva. A főként a DJ piacon tevékenykedők már kevésbé logikus elrendezéseket találtak ki, volt ahol egyenesen értelmezhetetlen volt számomra a stand. Pl. nem igazán értettem a nagy alapterületű Zaj standot, és annak földszinti sötét labirintusát, ahol semmi érdekfeszítő nem történt és be se lehetett látni, csak bizonyos irányokból. Alig találtam fel az emeletre, és amikor felmentem, akkor remekül lehetett hallani mindenkit a kiállítótérben aki csak hangszert próbált, de a saját kiállított eszközök hangját nem (alapvető hullámfizika – az emeletre szinte akadálytalanul jutott fel minden hang a terem összes szegletéből). Nemcsak én találtam fel nehezen az emeletre, rajtam kívül 4-en voltak, miközben valamilyen demó ment fent – amit senki nem nézett, és távolról sem volt látható (fent, mélyebben a korlát mögött, alig hallható hangerőn). Mások kirakták az összes érdektelen, unalmas eszközt, és az érdekeseket a vitrin mögé zárták. Lehet félteni a cuccokat, de akkor nem kell csodálkozni, ha nincs eladás.

A fénytechnikában érdekeltek megalomán standjait sem értettem. Látványos, hogy 10m magas drapériákra és feszített felületekre esnek a fények, de egy ekkora térben elvesztek a kiállított eszközök. Néha komoly fejtörést okozott, hogy akkor most melyik fény honnan esik be, mivel/hol törik meg, stb – nem segít az eszközök korrekt megítélésében. Ja és ha ekkora felületen akarunk fényshow-t csinálni, akkor egy-két standard mozgás és template utak kevesek hozzá. Szigorú leszek: egyik fényes standon sem láttam soha semmi igazán látványosat. Talán tízszer is körbejártam a teljes kiállítóteret, és ne fogja rám senki, hogy rossz időben voltam rossz helyen. Mindig. Megjegyzem, a koncertteremben sem volt jobb a helyzet, ott sem kápráztatott el a fénytechnikával egyik színpad sem – pedig ott kellett/lehetett volna megmutatni a tutit.

A kiállítóteremben egymás mellé zsúfolva voltak láthatók az egyébként össze nem illeszkedő eszközök, és az alapvető kipróbálás is nehézkes volt. Ebben nem segített az sem, hogy még mindig nem sikerült a hangerőt kordában tartani. A Hangfoglalás szervezőgárdájának meg kéne végre értenie, hogy csak akkora lehet a szabadon terjedő hangerő, amekkora nem nyomja el a fejhallgatókban szóló zenét. A kényszerűségből egymás mellé került gitáros és DJ/szintis standok legalább egymásnak háttal álljanak már, hogy ne süketüljek meg egyik oldalról, miközben próbálok – ugye megoldható? Persze vannak zsúfoltabb és üresebb időszakok és helyszínek, de mégis… Frankfurtban miért nincs ekkora hangzavar? Pedig ott aztán van kiállítótér… A barátok és ismerősök legtöbbet erre panaszkodtak, tehát nemcsak én vagyok érzékeny rá. Megjegyzem, a helyzet évről-évre javul, de még nem ideális.

Újdonságból persze nem volt valami sok. A Hangfoglalás időpontjára világszinten sem esik sok release, a zene világnapjához igazodó időpont frappáns és találó, de az újdonságok számát tekintve korlátozó. Ami feltűnt, hogy a BPM kiállítás (kifejezetten a DJ szakma kiállítása) nagy újdonságaiból semmit nem láttam itthon. A DJ standok mintha kifejezetten a karácsonyi raktársöprésre készültek volna. 🙁 Nem hiszem el, hogy nem lehet meggyőzni a gyártókat, hogy 1-1 friss kiállítási darab hozzánk is eljusson egy ilyen lokális jelentőséggel bíró kiállításra.

Ami valóban újdonság volt (a magyar piacon) és tetszett, azok:

  • Az Audiomonde behozta az angol Sontronics mikrofonokat és ezek tetszettek leginkább. Hamarosan éles helyzetben is lehetőségem lesz kipróbálni pár modellt – ami által újabb tesztekkel fog gazdagodni az oldal. A kedvencek az STC-2X, a Saturn és Helios multi-pattern modellek voltak, a változtatható karakterisztikák és a nagyon kedvező áruk miatt. Terveim szerint ezeket tesztelni fogom, a lehető legtöbb felvételi helyzetben, videóval megtámogatva. Az előzetes infók alapján Audio Technica árszínvonalat, ám azok feletti (hang)minőségi kategóriát nyújtanak a mikrofonok.
  • Midas VeniceF – nagyon jó live pult, sajnos iszonyúan zsúfolt layout-tal. Nincsenek vastag ujjaim, de azok is alig fértek be a channel strip EQ szekcióba, a duál koncentrikus potik alsó tagját pedig csak milliméterekként tudtam tekerni, mert egyszerűen nem fér be a kéz. Nagyon jó live funkciók, klasszikus Midas sound, bosszantó layout kialakítás.
  • A koncertteremben az RCF PA rendszer meggyőző volt. Persze A/B-zni itt lehetetlen, de fülre és érzetre minden passzolt. Nem mindent hallottam (egyes koncerteket/bemutatókat csak a kiállítóteremből), az értékelés itt nem egyértelmű – és egyetlen győztest hirdetni különben sem lenne értelme. Az RCF nekem bizonyított, és ennyi épp elég.
  • A Roland-nak a folyamatos, színvonalas munkája és kitartása tetszik. Ők megértették a Hangfoglalás és a folyamatos színvonalas munka fontosságát és helyén kezelték a látogatókat is. Követendő példa – nemhiába sikeresek.

Csináltam képeket is, inkább csak megszokásból, de a Sontronics mikrofonokért és a Midas pultért érdemes megnézni. Azt is láthatjátok, hogy sok, a fotókon látható eszköz az elmúlt évek Hangfoglalásain is szerepelt már, de megszokásból dokumentáltam az éves felhozatalt.

A demókat tartó zenészeknek üzenem, hogy igenis merjenek reklámozni. Általában utálni szoktuk a reklámokat, de egy kiállításra pont azért megyek, hogy reklámokat hallgassak/nézzek. Bármennyire is szorít az idő, el kell mondani és be kell mutatni a fontos információkat, paramétereket, lehetőségeket és árakat. Nem kell szégyellni azt, hogy ismertetni akarnak és eladni. Talán az is benne lehet, hogy egyesek “lealacsonyítónak” érzik ezt a fajta “munkát”, pedig épphogy nem az: egy jó zenésztől, szakmai hozzáértéssel előadott jó demó a leghasznosabb, ami csak egy ilyen kiállításon történhet. Ez persze főként megint az MI szegmenst érinti, a DIY zenészek/DJ-k számára pedig kéne hogy legyen elegendő (magyar nyelvű) tájékoztató/prospektus (nem volt). Az összecsapott, félinformációkat nyújtó demók ideje lejárt. Értem, hogy amíg a demó megy, addig a stand foglalt, de felemás demó esetén foglalt is és értelmetlen is. Van egy olyan érzésem, hogy a kiállítók azt gondolják, akit tényleg érdekel, az majd odamegy részletesen kérdezni, de ez rossz hozzáállás, ami alábecsüli a szájról-szájra terjedő információk fontosságát és marketing erejét.

30 év felett nekem kifejezetten tetszettek a testfestett topless hostessek, de egyszerre vicces és kínos is volt látni azt, ahogy a szokásos szomszédos kilós ruha/táska/cipővásárról betévedő anyukák hogyan igyekeztek elrángatni a gyerekeket a szembejövő lányok elől. Talán mégsem kéne a felnövő generációt eltolni, ha az ember korai márkaismeretet, -hűséget és eladásokat akar.

És ezzel vissza is értem a mentalitás kérdéséhez. Csak azért megjelenni egy kiállításon, hogy mutassuk, mi is létezünk – nem kifizetődő. Visszafogni a promóciót (mert nincs pénz?) – nem kifizetődő. Inkább máshol kéne visszafogni, de itt, a kiállításon tolni kell ezerrel. Legyen elég prospektus, legyenek jó demók, értelmesen kialakított standok, figyelemfelkeltő akciók, stb – de csak úgy állni, hogy itt vagyunk, tessék velünk kezdeni valamit, mert mi nem tudjuk mit… áhhhh. A piac nem fogja kitalálni, hogy merre menjen egy kiállító. Mintha rettenetesen elkezdett volna spórolni mindenki (tisztelet a kivételnek), és ezt a legrosszabb módon a kiállításra sem függesztette fel. Azon kevesek, akik mertek (és nyertek) a kezüket dörzsölve figyelhették a nagy többség visszahúzódását. Az is tisztán látszott, hogy megszaporodtak a kiállítási értékkel nem bíró eszközök, amiket csak árulni vittek ki – a hangjegyes mázas bögre és más apró vacakok erdeje – és a többéves lefutott, már öregecske eszközök – ezek töltötték ki az újdonságok helyét.

Kíváncsi lennék, más hogyan látta a kiállítást? Több fül és szem több szempontot is megmutathat, és nem feltétlen az én látásmódom a legátfogóbb. Kommenteket várok.

 

A cikken a hozzászólások zároltak. A második cikk itt olvasható. További kommenteket kérem, hogy a második cikkhez legyetek szívesek hozzáfűzni.

Hangfoglalás 2010

16 thoughts on “Hangfoglalás 2010

  • 2010-10-08 at 23:33
    Permalink

    Egy második cikkben fejtettem ki részletesen a véleményemet, és a rajtam számon kért konstruktív meglátásokat. A hozzászólási lehetőséget ezúttal ezen a cikken zárolom, az új hozzászólásokat a második cikkhez legyetek szívesek hozzáfűzni. Köszönöm.

  • 2010-10-08 at 09:16
    Permalink

    Kedves Kilobeat!

    Csak ismételni tudom magamat: nem árt, ha a kritika tényszerű. Mint arra korábban utaltam nagyon felületesen néztél körbe az Audiomonde/Tajti standján.
    Az EFI-Xet nem az Audiomonde forgalmazza, hanem a Tajti-Music, akivel megosztottuk a standunkat. Ettől függetlenül igaz, hogy ők is szívesen bemutatták volna kérésedre, hiszen nem csak a vitrinben volt, hanem az asztalon is..
    Nem megsértődtem, hanem rávilágítottam arra, hogy amit írtál egyszerűen nem igaz.
    1.Nem az Audiomonde terméke az EFI-X
    2. Az Audiomonde és a Tajti is elég kreatívan mutatta be a termékeket
    3. Nem csak a vitrinben voltak termékek és nem “csak simán kirakva”, hanem kérésedre bármit ki lehetett próbálni, ráadásul pontosan az általad javasolt konfigurációban

    Várjuk továbbra is előremutató ötleteléseidet

    üdv

    Csillag

  • 2010-10-07 at 23:21
    Permalink

    Kedves Péter!

    Az osx-es PC-re, a driver problémák miatt lettem volna kíváncsi.
    Ezzel kapcsolatban írtam egy tippet, ha ezt sértésnek vette sajnálom, legközelebb nem fogok ötletelni.

  • 2010-10-07 at 19:19
    Permalink

    Barna! Igen, te vagy a legokosabb, a legtájékozottabb. A te hozzászólásodból sugárzik az előre mutató bölcsesség. Kár, hogy 3 napos volt…:D

  • 2010-10-07 at 15:22
    Permalink

    Ha valaki leirja, hogy konkretan mit latott volna szivesen az epito kritika. Ez a lazadas viszont szanalmas. A maradi, ,,jo lesz az” hozaalasotok, a magas araitok, lassu beszerzesek es az agyonhasznalt termekek ujkent arusitasa vezetett a kulfoldrol rendelgetes nepszerusodesehez.

  • 2010-10-07 at 14:32
    Permalink

    Szerintem ez a cikk valójában céltalan… ..hacsak nem azt a célt szolgálja, hogy a szerző kipipálhatja, idén is írt okos és “jólmegmondós” beszámolót a rendezvényről.. ..ami idén számos szempontból összehasonlíthatatlanul színvonalasabb és sikeresebb volt, mint a korábbiak.

    Minden résztvevőnek gratulálok! Idén végre olyan volt a HANGFOGLALÁS, amire látogatóként is szivesen kinéztem volna, akár mind a két nap!

    Kiss Barna

  • 2010-10-07 at 12:49
    Permalink

    Kedves Kilobeat!

    Igen, a kiállítások már csak ilyenek: vannak tárgyak a vitrinben és vannak kirakva. A kiállitás során aki kérte bármely a vitrinben lévő (főleg) mikrofont kivettük, meg lehetett fogni,tapintani. Meghallgatni is, de annak túl sok eredménye az adott zajban nem volt.
    A sarokban volt egy asztal azon/alatta két darab desktop pc azokba bekötve desktop konnekt 6, BMC2 kontroller, valamint opcionálisan Impact twin illetve Stúdió Konnekt 48 + Dynaudio+fejhallgató.Kérésre a 30U magas rackből is bekötöttünk bármit. A standon mindig min 2 kolléga segédkezett ebben…

    Nem kell, hogy egy komment szükségképpen morgolódásról és ócsárolásról szóljon, vagy ha mégis, legalább tényszerű legyen

    üdv

    Csillag Péter

  • 2010-10-07 at 12:48
    Permalink

    Kedves Zsolt!

    Lássunk egy tökéletes standot, amit te fizettél, építettél, megtöltöttél mindenki számára érdekes újdonságokkal, és utána elfogadjuk a kritikádat!
    Addig viszont nagyon hiányzik egy kis alázat a cikkedből…

  • 2010-10-07 at 11:52
    Permalink

    Heló! Én is a kiállítói kommenteket kívánom szaporítani. Azt gondolom, hogy öt év alatt eljutott a kiállítás oda, hogy eljött a vidéki szakmai közönség végre. Én nem az MI oldalon állok, tehát a gitáros pedálos dolgok maximum a szabadidőmet érintik meg. De az, hogy a pénteki napon többen fordultak meg nálunk mint két évvel ezelőtt összesen az komoly meglepetés volt. Fontos dolog, hogy nem lehet kiállítást rendezni csak újdonságokból. Nem mindenki olyan rettenetesen naprakész, hogy mindenről mindent tudjon és nem csak az 1 hónappal ezelőtt megjelent dolgok az igazán érdekesek. Javasolom mindenkinek aki kiállításokról formál meg ‘véleményt’, hogy egyszer álljon a túloldalra. Gondoljon bele abba, hogy mennyi pénz és energia kell ahoz, hogy egy stand terv összejöjjön az összes ‘újdonsággal’ együtt (amire persze olyan páratlan vásárlóközönség van az országban, hogy vétek lenne nem kiállítani….) és abba is tessék belegondolni, hogy mennyire klassz valakinek egy sikeres kiállítás után azt az ‘építő jellegű’ kritikáját hallgatni ami alapvetően arról szól, hogy itt minden középszerű vagy annál rosszabb. Ez a kiállítás évről évre egyre komolyabb nézőtömeget vonz és egyre több kiállító jelenik meg rajta. Ezek a tények. Senkit sem az érdekel, hogy egy kiállítást hogyan nem lehet megcsinálni! Ezt mindenki tudja. Tessék építő javaslatot tenni! És ne felejtsük el, hogy hat évvel ezelőtt ez a ‘felemás érzéseket okozó’ kiállítás sem volt… Annyira rossz dolgunk van, hogy lassan tényleg elmorzsolok egy könnycseppet…

    Üdv.: Makkay Imre
    Chromatica Kft

  • 2010-10-07 at 11:37
    Permalink

    Hello!
    A mi standunkon két cég állított ki, A Colossal Kft. fénytechnikával, az Erlatech Stage Kft. Hangtechnikával. Ez a fúzió azért jött létre, mert olyan márkaneveket képviseltünk, melyek színvonalában és minőségében egy szinten mozognak. Standunk kialakításakor az volt az alapvető cél, hogy egy letisztult, átlátható standot építsünk, ne pedig zsibvásárt. A fontosabb eszközök ki voltak helyezve a földön, kipróbálhatóak voltak. A cikk írója valószínűleg sokat jár külföldi kiállításokra, de ahogy olvastam, inkább a hangtechnika oldaláról közelítette meg a dolgot. Én a fénytechnikai részről szeretnék nyilatkozni, hiszen én ezt az oldalt képviseltem. A standokon értelmetlen és felesleges fényshow-kat bemutatni, hiszen a csarnok alapvilágítása, a standok mérete, a szűk folyosók miatt a távolság nem teszik ideálissá, sőt gyakran megakadályozzák ezt. Egy jó példa a show-k feleslegességére az idei Plasa Show Londonban, ahol a Martin folymatos fényshow-t mutatott be a standján, amire igazából a komolytalan érdeklődők voltak kiváncsiak, míg például az általunk képviselt Robe Lighting standján egy látványos, ám show-nak nem nevezhető isntalláció volt kihelyezve. Igazából ők egy atmoszférát teremtettek (ami idén a környezetvédelemről szólt), ahol nyugodtan lehetett bemutatni az újdonságokat, üzletet kötni. Egy fénytechnikai termékekeket forgalmazó cég (ugyanúgy, ahogy egy hangfalakat áruló cég) nem tudja reálisan bemutatni az eszközeit ilyen környezetben. Hiszen nem lehet ténylegesen meghallgatni egy line array installációt egy 6×6-os standon… Ahogy egy 700-as lámpa se fogja tudni megmutatni az erejét 3 méteren. Így szerintünk sokkal hatékonyabb egy látványos, koncepcióra alapuló stand, ahol nincsenek feleslegesen villódzó fények, össze-vissza üvöltő hangfalak.
    Igen, mi különböző felületekre vetítettünk, ahol a hozzáértők észre is vették, hogy mi a lényeg, miszerint egy mozgófejes projektor (digitális robotlámpa) hogyan képes 4×1-es panorámát vetíteni, részben hengerfelületre állítva, mindezt egy mezei fénypulttal vezérelve, 11 méter szélességben.
    Nem magunkat szeretném védeni, mert mi szinte csak pozitív visszajelzéseket kaptunk a standunkról, sokat külföldi résztvevőktől, akik tudták értékelni a letisztultságot. Sajnos mi sem kaptuk meg a legújabb termékeket, mert sok eszköz már bemutató roadshow-n van a Plasa óta. Sok kiállító kapta ugyanazt a visszajelzést, hogy ez egy pici ország, ez egy pici kiállítás, ahhoz, hogy az ő ütemtervükbe mindenképpen beleférjen. Általában, ahogy nálunk is, rugalmasak a gyártók, de nem minden tekintetben. És ezt sajnos csak erősíti az a látkép, hogy a babakocsis családok rohangálnak a satndokon, a kihelyezett snackek keltik fel a legnagyobb érdeklődést, valamint ahol valami ülő alkalmatosság volt, azt ki kellett használni mindenképp…
    Itt mondanám el az én negatív tapasztalataimat:
    Ez a kiállítás, első körben még mindig arról szól, hogy hangszereket bemutató cégek, zenészek, a zenei szakma összegyűlik és lesz egy nagy jamboree, amit bárki megtekinthet, részt vehet benne. Ez szép és jó, csak a Musikmesse részhez társulna egy Prolight and Sound rész is. Ez minimálisan van kommunikálva, ennek az oldalnak nincs szüksége a nagyközönségre, ez a rész konkrét partnereket keres, nem pedig ismeretei bővíteni akaró laikusokat (bár sose lehet tudni, hogy miből lesz a cserebogár). Természetesen ezt itthon nehéz elválasztani, de egy 1000 Ft-os belépő kellőképpen megszűrné ezt. A koncert szekció pedig maradhatna ingyenes. Így talán a standok is olcsóbbak lennének (mert a 150 000 Ft a kiegészítő szolgáltatásokra, mint pl szőnyeg, áram, riggelés…stb, kicsit búsás…).
    Szükség lenne előzetes standtervekre, mert minden évben probléma a ki-kit takar ki, kinek magasabb a standja, ki hova lóg ki…stb. Ezt senki sem kontrollálja, a standok elhelyezése haveri alapon történhet, mert logika nincs benne. A kis méretű egységstandok például látszólag helykitöltő szereppel vannak elhelyezve egy-egy nagyobb stand árnyékában.
    Minden negatív és pozitív tapasztalat mellett a kiállítás folyamatosan fejlődik, növekszik, és jó irányba halad, de kezdi elérni azt a szintet, ahol ezekre nagyon oda kéne figyelni, mert az a kategória, amiben mi is részt vettünk jelenleg csak azért vesz részt, mert az anyacég elvárja, mert mások is, mert nincs más… És ez hosszútávon nem marad így, ha nem változnak a dolgok.
    Mi egyelőre pozitív szájízzel távoztunk, sok megkeresés jött azóta is, ott helyben is.
    Örülünk, hogy végre kezd itthon is kialakulni egy olyan kör, akiket ez az egész technikai világ, zenei szakma érdekel, de még sokat kell fejlődni.
    A látogatóknak, érdeklődőknek pedig köszönjük, hogy betértek hozzánk is, aki pedig nem tette, az tegye meg jövőre! 🙂
    Üdv:
    Csanádi Csaba
    Colossal Kft.

  • 2010-10-07 at 00:39
    Permalink

    Na ezért nem veszek offline magazinokat, mindegyikbe csak a reklám megy, persze “(x)” nélkül, mert ha valaki kritikát fogalmaz meg, akkor rögtön hiszti van, rosszabb esetben per.

  • 2010-10-06 at 21:20
    Permalink

    Az L’Acoustics standon egyből kiszúrtam az újdonságot, a Suhr gitárok eszméletlen jól szólnak, csak kár, hogy a voicelive2 nem egy dinamikus kardioiddal volt kipróbálásra kitéve.
    Az idei kiállítás nekem inkább olyan “osztálytalálkozó” volt, ahol összegyűlik a szakma évente egyszer. Nagyon élveztem, jövőre is jövök/megyek.

  • 2010-10-06 at 18:46
    Permalink

    Nord Lead Anniversary: limitált széria, csak a sima 2x-et lehet kapni. Kiállításra nyilván az Anniversaryt visszük, sztem jövőre is. A Nord Lead 1995 óta kapható, és nekem személy szerint semmi kifogásom nincs azellen, hogy ha valami jó, akkor az maradjon gyártásban akár évtizedekig és legyen elérhető. Vannak akik még nem hallották.

    MF-ek voltak kint, de általában ez a szintiseket ilyesmi nem érdekli, úgyhogy a gitár standunkon voltak kipróbálhatók.

    MOPHO: DSI nincs Magyarországon már, ami a gyártónak róható fel.

    A B-Stock fogalma nem ismeretlen.

    Zsolttal egyetértek abban, hogy néhányan többet költöttek a látványra mint a valódi tartalomra.

    A Suhr Gitárokkal, Eventide effektekkel és az erősítőinkkel elképesztő sikereket könyveltünk el. Hogy a szintetizátorosoknak nem lehetett nagyon a kedvére tenni… nos, nemzetközi szinten sem történik semmi. A Nord Pianonak azért elég nagy sikere volt. Sokan nem tudják, hogy ez egy valódi, új hangszer, nem pedig a Stage vagy az Elektro újrakeverése…

    És végül, szerintem a kiállításon nem a hangszerek a legjobbak, hanem az emberek, sokukkal itt találkozunk, beszélgetünk, végre személyesen, és ekkor érezni igazán azt, hogy valami történik is.

  • 2010-10-06 at 09:56
    Permalink

    Sziasztok, magam is kiállító voltam, és nagyon sokat dolgoztam azon, hogy szépen, kipróbálható/megtapogatható módon, szakmai segítséggel megtámogatva, és magyar nyelvű információval ellátva kerüljenek ki a cuccok. Ha hiányoltad az újdonságokat, nyugodtan körbenézhettél volna kicsit nyitottabban is. L’Acoustics KARA (szeptemberben kezdődött a gyártás, október 1-én ott állt a standon), Allen&Heath iLive iPad szoftver (ezzel volt keverve a standszínpad), A-T konzumer választék (a már ismert fejhallgató állványokon túl iPod-okkal kirakva, meghallgatható módon), Satriani gitár felszerelés, A-T új stúdiómikrofonok (kézbe vehető módon), A&H ZED R16 stúdiókeverő/interfész működés közben (komplett kis homestudio, Hunyadi Alex által prezentálva) – és akkor csak egy standot részleteztem (ahol egyébként a Korg és a Vox Amplug is korrektül ki volt rakva, lásd fentebb). Szerintem fáradtan, rosszkedvűen jöttél ki, és nem érintett meg az az őrületes pörgés és érdeklődés, ami engem, mint kiállítót nagyon kellemesen meglepett. Örültem volna, ha beugrasz hozzánk, egy sör mellett talán átragadt volna valamennyi Rád is a jókedvemből. Legközelebb ne hagyd ki! Üdv

    • 2010-10-06 at 15:35
      Permalink

      Pénteken voltam kint, és nem voltam sem fáradt, sem rosszkedvű. A Korg/Audmax/Vox standdal nem volt semmilyen problémám (többször is körbejártam), nem a rövidebb végét fogta meg a kiállításnak. Ha megnézed a képeket, láthatod is az iLive pultokat a galériában – nem véletlenül. 🙂 Minden egyes eszközt persze nem vehettem sorra, és az apróságokon könnyű átsiklani. A ZED R16 2008 júniusában volt újdonság…
      Egyfolytában ismerősökbe és partnerekbe botlottam, akik mindig letérítettek a pályámról. Sajnálom, hogy személyesen nem beszélhettem veletek (jövőre pótoljuk), de örülök, hogy azon kiállítók közé tartoztok, akik pozitívan élték meg a kiállítást.

  • 2010-10-05 at 12:29
    Permalink

    Szerintem szűk és zegzugos volt a kiállítás.

    Az Audiomonde stand sem volt túl kreatív, minden vitrinben vagy csak simán kirakva volt.
    El tudtam volna képzelni az EFI-Xet (hardwear-patch) egy látványos moddingos PC-ben rákötve + egy TC hankártya + valami kontroller.
    Érdekelt volna, hogy működik e a rendszer.

    Szerettem volna kipróbálni egy Mofo Keyboard-ot, de senki nem forgalmazza.
    A Hitspace standon még (valószínűleg) még mindíg ugyan az a Nord Lead Anniversary volt kirakva, mint 2 éve is, azzal a klönbséggel, hogy mostmár sokkal drágább. A B-stock fogalma országszerte “ismeretlen”.

    Érdekelt volna az új Akai kontroller, a Moog mf101, mf107, a Live Intro de azok sem voltak.
    A Zaj standon megnéztem volna, hogy működik a Denon CDJ tárcsája, de olyan csúnyán néztek rám, hogy inkább lejöttem.

    Korgéknál viszont minden rendben volt, remekül megoldották a Vox Amplug kipróbálhatóságát, pedig ez egy nagyon kicsi termék. Meg is győzött, 5-ös!

    Öszsességében a legtöbb cégre elmondható, hogy kijöttek, de minek.

Hozzászólások lezárva