Nagyon szépen átszőtted a magad kis burkológörbéiddel lefedett filozófiáddal ezt a nekrológot. Teljesen egyetértek azzal, hogy a hip-hop a végét járja. Viszont ahogyan a rock is meglehetősen régi bútordarab a stílusok közt – mégis visszajön néha – a rap is újászülethet még. Gondolok én itt természetesen az igényes, komoly produkciókra. Némi analógiát lehet vonni egyéb műfajokkal is de kétségtelen hogy a fenti két esetben már inkább gyűjtőfogalmakról beszélünk mintsem pillanatnyi fellángolásról (mint pl.: jungle-drum n bass és 2step stb. voltak). Az említett időszakok egy-egy stílusban át-át ültethetőek a modernebb irányzatokra is. Szerintem mostanában éljük a kitartás időszakát példul a progresszív techno-house illetve psytrance és a triphop downtempo esetében. Érdekes a lecsengése viszont az electro ill. break-nek newschool néven. Szinte teljesen sikerült újászületnie, természeteset teljes mutációval és technikai eszközcserével.

Véleményem szerint a jövő zenéje mindíg valamiféle fúzió, az előző, leköszönő stílusok keveréke. Szükség van hozzá innovátorokra akik pofátlanul felrúgják az addigi konvenciókat és egészen újat alkotnak.
(Ez jókora közhely viszont egyben egy nélkülözhetetlen adalék is.)

Az elektronikus zene korát éljük. Lassan még az öregek is elfogadják a rádióból zizegő kommerszebb house és ambient darabokat.

Ez egy olyan iparág ami talán a legegyedülállóbb művészetre épül. Végülis “mihez tudnád hasonlítani a zenét” Mi akik benne élünk zenészek, rajongók, szívügyünknek tartjuk egy-egy stílus életvonalát és formálódását és nem hagyjuk szó nélkül ha igénytelenné válik egy szívünknek kedves hangzás.

R.I.P Hip-Hop

Mátyás