A második nap a Musikmesse-n viszonylagos csendben telt az elsőhöz képest. Jómagam inkább a háttér információk kibogozásával foglalkoztam és megpróbáltam megérteni egyes gyártók és termékek mögötti üzleti koncepciót és piacot. A nagy bejelentések, szenzációk kora lejárt, az új megjelenések zöme pedig az egységnyi pénzért minél magasabb értéket/funkcionalitást biztosító kategóriából kerülnek ki. A high-end szegmensben ez inkább a munkafolyamat optimalizálásban, a formátumok minél szélesebb körű támogatásában és az interwork-ben jelentkezik – itt is elértünk arra a technikai szintre, ahol már jelentős minőségi különbség a korábbi termékekkel vagy versenytársakkal szemben nem harcolható ki évről-évre.

Több ellentmondás is övezi a Steinberg újdonságait (WaveLab 7, HALion Sonic): outsource-olt fejlesztések, megkérdőjelezhető piaccal. A WaveLab 7 Mac-es piacra lépése elgondolkodtató. A Steinberg ugyan továbbra is jelen van a Mac-es piacon, de a felhasználói kör olyan szűk, hogy kétséges, megéri-e a WaveLab 7-et a Mac user-ek keze alá tolni. Ugyan normális audio editor csak egy van (a Bias Peak Pro, de azon is hatalmas lyukak tátonganak), az Apple Soundtrack Pro so-so – a Sonic Foundry-tól a Sony keze alá került, és évek óta jelentős fejlesztést felmutatni nem tudó, de folyamatosan bővülő Sound Forge-hoz képest elbuknak. Ugyanakkor az audio editor mindennapos eszköz, és a szekvenszerek erősen versenyző piacával szemben a Mac-en nincs nagy mozgolódás. Talán pont ez lehetett az ok, hogy bemutatták a WaveLab 7 Mac-es verziót – de részletes és pontos összehasonlítást majd csak akkor lehet mondani, ha hivatalosan is piacra kerül az editor. A HALion Sonic épp az ellenkező véglet: a szoftveres hangmodulok/workstation-ök piaca a legzsúfoltabbak között van, rengeteg alternatívával, neves sound designer-ekkel a legtöbb termék mögött, hatalmas sample library-kkal. Azt érzem, hogy a Steinberg-nek épp volt a keze alatt adott sample szett, meg viszonylag gyorsan össze lehetett a külső fejlesztőknek ütni a Steinberg számára egy újabb csomagolást – újrahasznosított tartalom, némi újdonság, cukormáz – viszonylag olcsón. A nagy kérdés, hogy vajon mit is csinál házon belül a Steinberg/Yamaha, mert ha az utóbbi időben csak a Cubase 5.5 upgrade-et hegesztették, akkor nem értem… A Nuendo 5 megjelenési dátuma is kitolódott, és ami eddig megjelent (Media Bay screenshot-ok), az nem igazolja a rendelkezésre álló erőforrások hatékony kihasználását.

Az is látszik, hogy a korábbi évek slágertermékeinek számító billentyűzet/audio-MIDI interfész/kontroller dömpingnek vége. Persze vannak, akik még mindig próbálkoznak ezzel (pl. az ESi és a későn ébredők, főleg távol-keleti gyártók/másolók), de a gyártók inkább elkezdték összeházasítani ezeket különféle szintézis engine-ekkel a korábbi modelljeikből, hogy eladhatók legyenek (pl. Korg, Roland). Ez végül azt eredményezi, hogy a lehető legkisebb helyre összezsúfolva, olcsó műanyag házakban, épp hogy eltűrhető minőségben, kb. “eldobható” termékek dominálnak a piacon. A gazdasági helyzetet/vásárlóerőt tekintve lehet ez a túlélés kulcsa, de az biztos, hogy sem a márkaértéknek, sem a presztízsnek, sem a felhasználói hűségnek nem tesz jót ez a mentalitás.

Ha már itt tartunk, úgy néz ki, hogy az aktuális slágertermék a monitorhangfal. Boldog-boldogtalan ontja a hangfalakat, különféle hangzatos marketingszövegek és endorser-ek támogatásával, de valahogy erőtlennek tűnik az egész. Magam is egyetértek azzal a gondolattal, hogy egy jó monitoring rendszer adja a legtöbbet a minőségi végeredményhez. A felhozatalt tekintve egyre szélesebb a szakadék a low-end – high-end között, miközben a mid-range annyira összeszűkült, hogy kutya nehéz ma megtalálni az optimum pontot ár/érték arányban. Ezt még jobban megnehezíti a low-end szegmensben folyó őrült marketing harc, ami olyannyira igyekszik felmagasztalni a termékeket, hogy az jelentősen beleharap a mid-range piacba, elértéktelenítve azt, hibás értékrendszert kommunikálva és nagyon megnehezítve az eladásokat. A high-end eközben eszméletlen árakat követel a felhasználóktól, de legalább nyújt is cserébe valamit – jól megépített dobozokat, korrekt(ebb) mérésekkel igazolt minőséget, értékállóságot. A hangfal piac dinamikáját tekintve csak azt tudom tanácsolni, hogy alaposan járja körül/hallgassa meg az ember a megcélzott hangfalakat, és gondoljon arra is, hogy a lehallgatási környezet legalább annyira fontos, mint a hangforrás! A vétel után a lehető legtöbbet igyekezz konzisztens hangerőn hallgatni a legváltozatosabb anyagokat hogy a füled hozzászokjon a hangzáshoz – pár hónap után úgyis megtanulja a fül/agy, hogy minek hogyan kéne szólnia, és a biztos saját referencia kialakítása többet fog segíteni, mint a legdrágább hangfalak.

A (vas) szintetizátor piacon siralmas a helyzet: személy szerint szívesebb vásárolnék ma egy jó hangú, de szűkebb funkcionalitású régebbi modellt, mint a legújabb “megfejtéseket”. A piac mentségére legyen mondva, nincs új a nap alatt: amit fel lehetett találni, az megtörtént, ma már inkább a szintézis technikák különféle kombinációja az “újdonság”, meg persze a minél több effekt/layer/part bezsúfolása a DSP-kbe. Ami nagyon elszomorít, hogy a billentyűzet mintha a legutolsó prioritást kapná – kivéve a színpadi zongorák/szintetizátorok körét, ahol továbbra is húzótényező – így aztán lehet a legfrankóbb szintézis motor a házban, ha a velocity/aftertouch tartomány tizedét sem tudja a játékos kihasználni, akkor csak parasztvakítás az egész.

Hogy ne csak a rosszat írjam, a pozitív dolgok az akusztikus hangszerek és gitárok, gitáros eszközök piacán történnek épp. Itt is van sok mellébeszélés, de a fizikai forma/test/alapanyagok/elektronika + modellezés variációiban még rengeteg tartalék van. “A sound a kézben van”, de amíg ezt fel nem ismeri mindenki a maga példájából okulva, addig ez a piac nem fog bedőlni és hatalmas örökséggel rendelkezik a jövőbeli fejlesztésekhez.

A DJ piacon iszonyatos a verseny, mindenki jön a legújabb mixer-ekkel, kontrollerekkel, DVS rendszerekkel, kiegészítőkkel, szoftverekkel, effektekkel, stb. A legnagyobbat a mobil kontroller szoftverek piaca fejlődött – és az Apple iPad és hasonszőrű társai piacra lépésével további hatalmas potenciál van benne – 1 év alatt több iPhone/iPod/Android touch és multitouch alkalmazás jelent meg, mint a DJ piac többi része együttvéve. Ez jó dolog, mert bár 95%-ban az amatőr/home/konzumer megoldások teszik ki a piacot, ez folyamatosan termeli ki a pro kategóriának az újabb és újabb aktuális és jövőbeli felhasználókat. Bár jelentősen felhígult a közeg és emiatt megcsappant a DJ-k népszerűsége, továbbra is menő dolog DJ-nek lenni, és azért jó móka zenével foglalkozni buta tévézés helyett. Ez a piac nagyobb befektetést is kíván a DJ-től: nem csak a szcéna követése, a legújabb release-ek megvásárlása (jó esetben), hanem az alap setup kialakítása is drágább, mint ha valaki egy (audio interfész + kontroller) + monitoring setup megvásárlása után warez-olt vagy ingyenes szoftverekkel beleugrana a zenekészítésbe.

Apropó ingyenes/open-source szoftverek: bár a Musikmesse nem erről szól, de erős kihatással vannak a piacra az alulról jövő törekvések. Ma már nagyon jó minőségű, jól megírt, innovatív!!! szoftverek elérhetők. Ez egyrészt segíti a zenei hardver eladásokat (most eltekintek a technikai/műszaki szakértelmet kívánó DIY HW megoldásoktól), másrészt – és ez a legjobb benne – nagyon erős nyomást gyakorol az üzleti fejlesztésekre – minőségi és funkcionális szempontból egyaránt. Ma már nem lehet összekalapálni mindenféle vackot és pofátlanul pénzt kérni érte – kiröhögnek a felhasználók és mutatnak helyette 10 jobbat, ingyen.

Korai még végső összefoglalást készíteni a 2010-es Musikmesse-ről, de az látszik, hogy a világpiaci és pénzügyi folyamatok hatására stagnál a piac. A felfutás biztos várat magára legalább még egy évet, de lehet hogy kettőt… Amit a felhasználók nyernek ezzel, az a piac tisztulása – az életképtelen, drága megoldások/cégek eltűnnek vagy összezsugorodnak – sok hulladéktól mentve meg őket a jövőben. A gyártók számára a vég nélküli integrálás, a távol-keleti gyártás-kihelyezés, az ezzel összefüggő minőségi problémák és az olcsóság ésszerűtlen hajszolása viszont értékcsökkenést, a márkahű felhasználók elidegenítését eredményezi, felélve ezzel piaci tartalékaikat. A marketing szerint tele a piac “forradalmi megoldásokkal” és “jó vételekkel” – arról viszont mélyen hallgatnak, hogy kinek a számára is jók ezek a vételek? A legritkábban a felhasználók számára, de saját magukat is könnyen lehúzó spirálba hajszolhatják ezzel.

Musikmesse 2010 – merre halad az audio piac?
Cimke:         

6 thoughts on “Musikmesse 2010 – merre halad az audio piac?

  • 2010-03-26 at 08:59
    Permalink

    “Ugyan normális audio editor csak egy van, a Bias Peak Pro”
    Azért én még a wave editort (audiofile eng.) és a sound blade-t (sonicstudio) is figyelembe venném. Sőt, mindkettő jobb, mint a bias szerintem.
    Viszont gratula, nagyon tetszett az összefoglaló.

    Válasz
  • 2010-04-03 at 08:16
    Permalink

    Gyerekek, azt tudja valaki, hogy miért nem fejleszt a Sony Soundforge-ot Macre?

    Válasz
  • 2010-04-03 at 14:38
    Permalink

    A Sony csak azért szerezte meg anno a Sonic Foundry asset-et, hogy tudjon mit csomagolni editor-nak a kamerái mellé. Mivel a Sonic Foundry PC mellett még Digital Alpha-ra hozta ki a Sound Forge-ot, és nem volt Mac verzió, ezért kötve hiszem, hogy most nulláról elkezdik a fejlesztést.

    Válasz
  • 2010-04-04 at 07:33
    Permalink

    Hmm, pedig azt hittem, hogy valami biztatóbbat írsz:))

    Válasz
  • 2010-04-04 at 20:08
    Permalink

    Hogy súlyosbítsam a helyzetet: a SF/Sony szoftverek erősen függenek a Microsoft .Net környezettől, rengeteg elem épül rá. Emiatt még nehezebb a port-olás, iszonyat alap komponenst/funkcionalitást kéne megírni nulláról. Ja és a megjelenítés DirectX alapú (pl. waveform, videó thumbnail, stb.) amit át kéne tenni pl. OpenGL-re…

    Válasz
  • 2010-04-05 at 08:07
    Permalink

    … na igen, ezt épp elfeledtem:)) igazából nincs is a Sony-tól semmi, ami Mac-re is jó lenne-ha jól tudom-. Ennek függvényében egenlőre nem igen várható semmi a Sony/SF-tól. Kááár….:((

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük