Azaz The Big Knob 3. A reklámszöveg szerint „überkompresszor”, na majd meglátjuk, illetve halljuk. Hát nincs túlbonyolítva… Állítólag extrém eredményeket lehet elérni vele, úgymond „az analóg feeling-nek most nem fognak határt szabni a fizikai törvények”. Szeretjük a Sonalksis cuccokat de azért ilyeneket ne írjanak, mert elmegy tőle a kedvünk. A TBK3-tól meg azért ment máris el, mert bizony ez adaptív cucc – nem lehet belenyúlni az attack/release beállításokba, csak azok karakterisztikáját lehet kiválasztani, aztán majd imádkozol hogy a plugin is úgy gondolja a dolgot ahogy te. Mondjuk legalább sidechain van benne és jó is, ez pozitívum. A 64 bites lebegőpontos számolás ma már nem egyedi dolog, inkább csak azért írják ki hogy lássuk: követik az elvárt standardot.
A demóverzió tesztje után biztos hogy nem ez lesz a kedvenc. Még demót sem sikerült összedobni, mert minden anyagon máshogy szól, hiába az állítható karakterisztika. Hogy ne csak szidjam: pop-on, lakossági trance-en meg house zenéken viszonylag szépen muzsikált, extrém beállításoknál is és finomkodva is. Hiphop-on katasztrófa, de lehet hogy nem DJ Krush-t kellett volna alá pakolni. A szellős zenéket szereti ahol van helye dolgozni, a törtütem viszont nem az asztala. Inkább töltsétek le magatoknak és döntsétek el hogy van-e értelme 2007-ben hangzatos szlogennel eladni a régi cégtől eltanult preset kompressz beállításokat.
Megjegyzés: az alapítók/fejlesztők régebben a nagynevű AMS-Neve cég fejlesztőmérnökeiként dolgoztak.
Reméljük van/lesz valami komolyabb is a Sonalksis háza táján készülőben, mert ez így sovány…
Sonalksis TBK3