Az elmúlt hónap csendje nem volt véletlen: teljesen kiábrándultam az audioiparból. És ez nagyban befolyásolja az ADSR hírmagazin/blog tematikáját. Itt a teljes sztori, megéri végigolvasni…

Amikor az ADSR elindult, akkor csak egy szűk baráti körnek szólt a blog – a saját oldalunkon keresztül jeleztük egymásnak, mire érdemes figyelni. Mivel senkit se akartunk soha kizárni, ezért kezdettől fogva nem akartam regisztrációt, ilyesmit. Egyre több cikk lett, SEO-ból is 5-öst kaptam, így lehetett, hogy a Google 1 – 5-ből itthon ritkán estünk ki, de az angol nyelvű híroldalakat is sokszor megelőztük. Ekkor döntöttem el, hogy vége az 1.0-nak és jöhet a mostani 2.0 verzió. Itt továbbra is az audioipar volt az elsődleges tematika, mellé némi szükséges videotechnika és a körítés. 1700 cikk, sok hozzászólás, beszámolók, audio hírek, pár 1st megjelenés – mindenkinek.

Mivel épp rengeteg energiám volt, ez fenntartható volt kb. 2 évig, azaz mostanig. De az utóbbi év/hónapokban megfigyelt audioipari hírek és törekvések nekem hatalmas csalódást okoztak.

Nem akarom az analóg világot emlegetni, de ma ott tartunk, hogy költséghatékony eszközöket gyárt/használ a világ, nem pedig jókat. Egyszerűen egy szűk réteget kivéve, mindenki másol, integrál – és újracsomagol. Rengeteg friss hír csak arról szól hogy “XYZ néven újracsomagoltunk egy régi terméket, esetleg a konkurenciától koppintott terméket, konceptet, ötletet – úgyse veszed észre. Pedig de. A “ma bejelentem, fél év múlva talán lesz belőle valami” típusú press release-eket ne is említsem. Ennek megfelelően komplett cégcsoportok reciklálják a régi fejlesztéseket, csak már a ház is műanyag, már a potik sem foghatók, az egész nincs fél kiló, tele van szoftverhibával, olyan alfaverzió – de milyen kis aranyos! Igen, így kell az audioiparból sikeresen átvonulni a játékiparba. A mai vasakról – és újra, tisztelet a kivételnek – süt az olcsóság és a gagyi, a strapabírás nem asztaluk, a spórolás miatt hülye menüstruktúrákon vagy sokszoros billentyűkombináció+action láncon keresztül lehet beállításokat végezni, lassan és körülményesen. Humán interfész? Én nem hiszem. Live act ready? Ezt egyre kevesebbre tudom ráragasztani.

Az audio szoftverek persze innovatívabbak – az architektúra megengedi. De ott is csak a csillogó grafika + átlagos sound engine dominál. Mindenki szórja kifelé a sampling kollekciókat, és készülnek sorban a tucatzenék. Mondjuk ez legalább archív szempontból később nagyon jó lesz és akkor lesz egy második nagy virágkor ezekből a mintákból, ha már használni is tudjuk őket – én így képzelem. Még így is, havonta kb. 1 valóban érdekes szoftverről jön hír, a többi uncsi.

A legunalmasabbak az itthoni disztribútorok, forgalmazók, ismét – tisztelet a kivételnek. Találkoztam olyan céggel, ahol az RSS-ről még csak nem is hallottak. Ugyanitt egyszer megpróbáltak nekem egy dobtriggert multichannel USB audio interfészként eladni. Vicces volt az eladó srác – ha netán magára ismer, utólag is bocsánatot kérek amiért 10 percig hülyítettem a leglehetetlenebb kérdésekkel. 🙂

Olyan lett az audioipar nekem mint a Twitter-világ: nagy zaj, kicsi jel. 🙁 Az utóbbi 1 hónap alatt ritkán akadt kedvem post-olni.

 

Mostantól jóval ritkábban, de színesebb és érdekesebb témák lesznek a középpontban. Azt megígérhetem, hogy a valóban csúcs audio hírek kikerülnek, azokról örömmel írok. Az audioipar fővonal helyett egy sokkal színesebb tematika érkezik. A video és VJ marad, lesznek tippek, trükkök és tanácsok mindenhonnan, ötlet szösszenetek, sok zeneipar, jogi témák, és mellette egy adag entrepreneurship. Ez lesz az ADSR 3.0. Később formailag is változik az oldal, de még egy darabig így fog futni. Érdekesebb lesz az audioiparnál, megígérem.

Meghalt a király, éljen a király!

Csalódásom az audioiparban
Cimke:                 

6 thoughts on “Csalódásom az audioiparban

  • 2009-09-03 at 09:46
    Permalink

    A DSP alapú megoldások nyilvánvaló előnyei, amellett hogy nem a CPU-t terhelik, a hordozhatóság, a nagyobb számítási kapacitás és a védelem. Sok esetben nem CISC architektúrán, hanem RISC-en futnak az algoritmusok ami sokkal jobban megfelel a dedikált célú felhasználásnak, emiatt a natív megvalósítás nem működik. A szoftvervédelem mégis a legkomolyabb érv: fogd fel úgy, hogy ez egy megkerülhetetlen dongle, amivel a kalózkodás közel nullára csökkenthető.

    Válasz
  • 2009-09-02 at 23:59
    Permalink

    lehet félreérthető voltam … az analog az nyilvánvaló de pl miért kell dedikált hardware pl uad protools tdm? miért nem lehet azt a minődéget native ban is hozni?

    Válasz
  • 2009-09-02 at 16:58
    Permalink

    Talán azért szeretjük az analóg hangszereket mert az instabilitások által behozott variációk igenis számítanak a fülnek a digitális technika hideg kiszámíthatósága miatt? Erre nincs jó válasz. Sok remek digitális cucc van, szintik, effektek, processzorok, egyéb vasak – nem igaz, hogy nincs a digitális technikában jó hangzás, de sajnos túl sok a vacak.

    Válasz
  • 2009-09-02 at 00:38
    Permalink

    Miközben írtam felmerült bennem egy régi megválaszolatlan kérdés amire hátha tudod a választ: miért nem tudnak még mindig akár megközelítő minőségű eszközöket csinálni pluginben mint outboard ban? Most nem is analogra gondolok mert ott világos de pl digit effektek és szintik? nem hiszem el hogy annyira nem alkalmasak a jelenlegi pc-k mac-ek hogy ne futnának el rajta kellően jó algoritmusok elvégre azt csak 1 szer kell megírni jól?

    Válasz
  • 2009-09-02 at 00:31
    Permalink

    Maximálisan egyetértek! Engem ez a kérdés már vagy másfél éve idegesít és rengeteget gondolkodtam miért is és hogy van e megoldás… Szerintem az egész az internetre és az mp3 ra vezethető vissza. Mert az egész zeneipar válságban van, már jó ideje ugyanis drámaian csökkennek az eladások, ennek oka főleg az mp3 letöltés,aminek az egyetlen haszonélvezője az internetszolgáltatók, nomeg azok akik a letöltő oldalakon hirdetnek 😀 További mp3 bűn a minősége. Minek a hi-tech cucc és minőség ha végül úgyis egy szutyok 128 as mp3 ként végzi az anyag? Innen jön a hangosság háború is ami szintén csapás! Végezetül ott a youtube és társai ami majdhogynem kivette a lemezkiadók kezéből azt a lehetőséget, hogy ki lesz sztár és ki nem bárki megjelenhet az egész világon és mindenki kiadó… Ez persze csak részben rossz mert ugye az szép és jó dolog hogy így bárkinek van lehetősége és minden ingyen van csak a dolgok kicsit túlszaladtak és a felhígulás már csaknem 100% Hogy ez jó vagy nem mindenki maga dönti el de az biztos hogy amíg nem lesz egy olyan új és működő üzleti modell amibe beleférnek a stúdiók(pl valahogy bekerülnek az inet szolgáltatás díjába a kiadók, zenészek, stúdiók stb) addig nem lesz jelentős változás sőt romlás lesz! Mert sajna rengeteg pénz kell a minőséghez és enélkül semmi javulás nem várható!

    Válasz
  • 2009-08-31 at 18:19
    Permalink

    Nagyon jó hozzáállás,ez teccik!És teljesen egyetértek.

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.