A demó mindent elmond…

Valahányszor egy új szintiről olvasok tesztet, valamilyen formában mindig elhangzik a következő: „a gyári hangszínek gyengék, de minden valamire való zenész úgyis magának készíti azokat”. Aha… a kijelentés második felének fele sem igaz. Az első fele általában igen, és most erről írnék pár gondolatot.
Amiért ez eszembe jutott, annak oka, hogy ma megint felkeveredtem valahogy a Studio Electronics weboldalára és nem bírtam ki, hogy végig ne hallgassam a szinti demókat – sokadszorra újra. A szintivilág legjobb, legagyatlanabb és legprofibb demóit ők (és a zenész baráti kör) készítik. A híres Access Virus demosong egy nagy nulla bármelyikhez képest, pedig annak mindenki benyalt csontig.
Mitől annyira jók? Mert annyira betegek, amit más már nem vállal be. Minden másodpercről süt, hogy akik készítették azok nemcsak kívül-belül ismerik a hangszert, értenek a sound design-hoz és vérprofi zenészek, hanem az is lejön, hogy valóban szeretik amit csinálnak, imádják a hangszert és nem valami kamu endorser megállapodás keretében ütötték össze leadás előtti éjszaka a demókat.
A (jó) demó és hangszín eladja a hangszert. Nem mintha a Studio Electronics erre lenne utalva – eladásaik akkor sem lennének bajban, ha egy árva hangot nem raknának ki a weboldalukra. Annyira jó, hogy a király hangszerekkel nem nyavalyás csipogásokat meg buta dalocskákat vagy trendeket próbálnak megszólaltatni. Na ezt koppintsa a sok másológép – de képtelenek rá. És ettől valahogy az egész Studio Electronics – a márka, a cég, a zenészek, az elvakultságig rajongó felhasználók/vásárlók – hitelesebb, profibb és komolyabb, mint a szintetizátort gyártó cégek bármelyike. Érezni lehet a luxust. És hallani… Nincs az a marketing, ami ezt überelni tudná.
Arra gondolok, hogy miközben ezt írom, valahol Kaliforniában pár lelkes technikus forrasztópákával hajol a készülő hangszer fölé. A világ másik oldalán, Kínában több ezer fáradt robot fröccsönti a legújabb „csodákat” – profi technika, surrogó futószalagok, fehér köpeny, mesteri integráció. De minek? Üres mindegyik, mint a munkások tekintete. Ha hiányzik a szív, akkor az egész szart sem ér.