Mostanában annyit hallottam a 2007-es Abba remix albumról, és hogy mennyire elrettentő példa a loudness war áldozatai között, hogy a Pirate Bay felé vettem az utat és letöltöttem, a korrekt véleményalkotás érdekében veszteségmentes formátumban. Azt gondoltam, hogy a vélemények túlzóak, de nem… ez a legrosszabb mix + master amit az utóbbi időkben hallottam.
Valljuk be őszintén – a XXI. század elektronikus zenei producer technikája (legalábbis eddig) a kompresszor köré épül. Nem mintha ez rossz lenne, sőt – viszont nagyon könnyű vele tönkrevágni egy dal feeling-jét vagy rossz mastering során egy egész albumot. Az Abba remix album tökéletes példa arra, hogy milyen az, amikor mindenütt ahol lehet, toltak még a potikon hogy még hangosabb legyen… csakhogy az eredmény elszomorító – az album löttyedt lett, dinamika nulla, tele jól kivehető recsegéssel.
Mindenkinek ajánlom a következő videót, nagyon hasznos:
Nem feltétlenül értek egyet a Turn Me Up konzervativizmusával, de még mindig jobb ha halkabb, de minőségi technikai végeredményt készítesz vagy kapsz kézhez stúdióból, mint egy agyonpaszírozott, lapos master-t. Értelmes kompromisszumokból nem lehet baj. Sajnos a hordozható konzumer lejátszók elterjedésével kialakult az a rossz szokás, hogy mindenki a lehető leghangosabbra igyekszik készíteni a zenéket (hogy kiugorjon a playlist-ekben a többi közül). Abba bele sem kezdek, hogy mit tesz egy egyébként is megnyomorított zenével a rádiók broadcast processzora – miután laposra kalapáltak egy zenét a házi kovácsműhelyben még rájön egy ipari sajtológép a végén – az eredmény rettenetes.
Ajánlom, hogy a remix album mellé töltsétek le az eredeti dalokat, és A/B összehasonlításban hallgassátok őket. A buta tuc-tuc mellett a remix semmit nem bírt hozzátenni az eredetihez, sőt, én személy szerint minden esetben az eredeti dalokat preferáltam (szigorúan technikai és nem kreatív szempontok alapján).
Egyszer egy zenész haveromnek próbáltam autóban, tehát stúdió felszereléstől (na jó, ne nagyzoljunk: számítógéptől) távol elmesélni, mi az a dinamika processzálás, és láttam rajta, nem teljesen érti, jó lenne meg is mutatni. Bekapcsoltam a rádiót, eltekerem a Danubiusra vagy a Slágerre, pont kezdődött az a Charlie-szám, hogyaszongya „A csomagom is nehéz / A szívemen is súly…” vagy valahogy így, aki ismeri, annak beugrik, hogy egy kis zongorázással kezdődik. Örvendtem, mert nagyon jól lehet hallani, hogy amikor Charlie énekel, akkor a zongorát lenyomja a francba, amikor meg szünetet tart, akkor „látványosan” előtüremkedik.
lol ez még leirva is szemléletes